Ügynökakták2026. 09. 15.Elfogadta az Országgyűlés az ügynökakták feltárásáról szóló törvénytAz Országgyűlés keddi ülésén elfogadta a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról.
Elfogadta az Országgyűlés az ügynökakták feltárásáról szóló törvényt
Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról.
Az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harmincéves ígérete teljesül. A kormány vallja, hogy a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. A demokratikus újjáépítésnek pedig része kell legyen a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek megismerhetősége a nyilvánosság által.
Amost elfogadott törvénya lehető legátfogóbb módon tárja majd a nyilvánosság elé az ügynökaktákat, hogy helyreálljon a társadalmi bizalom, erkölcsi elégtételt nyerjenek a kommunista rendszer áldozatai, és mélyebben megismerhesse Magyarország a saját történelmét. Ezzel együtt a törvény célja az is, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, valamint a most is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között.
A tárolt, eddig titkos iratok megismerhetőségéért az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felel majd, amely erre a célra egy online felületet hoz létre, ezzel könnyebbé és általánossá téve a dokumentumok elérhetőségét.
Az iratokat a közzététel előtt átvizsgálják, hogy nyilvánosságuk sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait, magánéletük szentségét vagy emberi méltóságukat. A legérzékenyebb információk, mint például az iratokban említett emberek egészségi állapotára, káros szenvedélyére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetőek.
Az aktákat pedig több lépésben hozzák nyilvánosságra, elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető.
A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák, a mágnesszalagokként említett adathordozókra pedig a G-, H- és K-adattárat másolták át 1990 januárjában. A “G” adattár az úgynevezett operatív nyilvántartást, a “H” adattár az úgynevezett hálózati nyilvántartást, a “K” adattár pedig a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza.
Ezután 2027. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján teszik közzé az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek.
Notes
Elfogadta az Országgyűlés az ügynökakták feltárásáról szóló törvényt Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról. Az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harmincéves ígérete teljesül. A kormány vallja, hogy a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. A demokratikus újjáépítésnek pedig része kell legyen a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek megismerhetősége a nyilvánosság által. Amost elfogadott törvénya lehető legátfogóbb módon tárja majd a nyilvánosság elé az ügynökaktákat, hogy helyreálljon a társadalmi bizalom, erkölcsi elégtételt nyerjenek a kommunista rendszer áldozatai, és mélyebben megismerhesse Magyarország a saját történelmét. Ezzel együtt a törvény célja az is, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, valamint a most is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között. A tárolt, eddig titkos iratok megismerhetőségéért az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felel majd, amely erre a célra egy online felületet hoz létre, ezzel könnyebbé és általánossá téve a dokumentumok elérhetőségét. Az iratokat a közzététel előtt átvizsgálják, hogy nyilvánosságuk sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait, magánéletük szentségét vagy emberi méltóságukat. A legérzékenyebb információk, mint például az iratokban említett emberek egészségi állapotára, káros szenvedélyére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetőek. Az aktákat pedig több lépésben hozzák nyilvánosságra, elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák, a mágnesszalagokként említett adathordozókra pedig a G-, H- és K-adattárat másolták át 1990 januárjában. A “G” adattár az úgynevezett operatív nyilvántartást, a “H” adattár az úgynevezett hálózati nyilvántartást, a “K” adattár pedig a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Ezután 2027. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján teszik közzé az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek.