2026. 09. 15.Az egészségügyre fordítja a kormány a dohánytermékek jövedékiadó-emeléséből származó bevételtNaponta több mint ötven ember hal meg valamilyen dohányzással összefüggő betegség miatt, ez egy évben 20-25 ezer emberéletet jelent. A dohányzás egészségügyet terhelő költsége megközelítőleg duplája annak az összegnek, mint ami a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik. Ez indokolja az emelést.
Az egészségügyre fordítja a kormány a dohánytermékek jövedékiadó-emeléséből származó bevételt
Naponta több mint ötven ember hal meg valamilyen dohányzással összefüggő betegség miatt, ez egy évben 20-25 ezer emberéletet jelent. A dohányzás egészségügyet terhelő költsége megközelítőleg duplája annak az összegnek, mint ami a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik. Ez indokolja az emelést.
Magyarországon kiemelt társadalmi és gazdasági terhet jelent a dohányzás. Évente 20-25 ezer ember hal meg Magyarországon dohányzással összefüggő betegségekben, minden tíz tüdőrákos esetből 9 mögött a dohányzás áll. Közben a 15 éves diákok csaknem egyharmada e-cigarettázik, a serdülők több mint negyede rendszeresen használ hevített dohányterméket.
Eközben a dohánytermékek fogyasztásának közvetlen és közvetett költsége az egészségügyi kiadások terén a szakminisztérium számításai szerint a bruttó hazai termék 1,7%-át teszi ki, ez 2025-ben hozzávetőleg 1477 milliárd forint költséget jelentett. Ezzel szemben a dohánytermékek jövedéki adójából és általános forgalmi adójából származó bevétel mintegy 775 milliárd forint volt tavaly. Ezért a kormány a dohánygyártmányok jövedéki adójának emelését kezdeményezi, hogy ezt az aránytalanságot mérsékelje.
A kormány egyszerre dolgozik a dohányzás visszaszorításán, a megelőzés erősítésén és az egészségügyi ellátás javításán. A jövedékiadó-emelésből származó többletbevétel hozzájárul, hogy jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátást kapjanak a magyar emberek. Az emelkedő árak visszafoghatják a lakosság dohánytermék-felhasználását, ami közvetetten az állam egészségügyre fordított kiadásainak csökkenéséhez vezethet.
A novemberi adómérték-emelés a dohánytermékek teljes körére kiterjed, de termékkategóriánként differenciált mértékben. A cigaretta jövedéki adója 15%-kal, a szivaroké 20 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé 58%-kal emelkedik. Ez a cigaretta esetében mintegy 5, a hevített dohánytermékek esetében nagyjából 10 százalékos emelkedést jelent a végső árban, attól függően, hogy a gyártók mekkora mértékben hárítják át a jövedékiadó-emelést a fogyasztókra. A differenciálás célja a dohánygyártmányok jövedéki adóztatásában fennálló eltérések mérséklése, azaz a jelenleg alacsonyabb adóteherrel forgalmazott termékek jövedéki adójának nagyobb arányú emelése.
A kormány törvénymódosító javaslata értelmében a jövedéki adó emelése 2026. november 1-jétől lép hatályba. A jövedéki adómértékek januárban esedékes automatikus valorizációjával ez 90 milliárd Ft adóbevételt eredményez, amely a dohányzással összefüggő és egyéb betegségek kezelési költségeinek fedezetéül szolgál.
Notes
Az egészségügyre fordítja a kormány a dohánytermékek jövedékiadó-emeléséből származó bevételt Naponta több mint ötven ember hal meg valamilyen dohányzással összefüggő betegség miatt, ez egy évben 20-25 ezer emberéletet jelent. A dohányzás egészségügyet terhelő költsége megközelítőleg duplája annak az összegnek, mint ami a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik. Ez indokolja az emelést. Magyarországon kiemelt társadalmi és gazdasági terhet jelent a dohányzás. Évente 20-25 ezer ember hal meg Magyarországon dohányzással összefüggő betegségekben, minden tíz tüdőrákos esetből 9 mögött a dohányzás áll. Közben a 15 éves diákok csaknem egyharmada e-cigarettázik, a serdülők több mint negyede rendszeresen használ hevített dohányterméket. Eközben a dohánytermékek fogyasztásának közvetlen és közvetett költsége az egészségügyi kiadások terén a szakminisztérium számításai szerint a bruttó hazai termék 1,7%-át teszi ki, ez 2025-ben hozzávetőleg 1477 milliárd forint költséget jelentett. Ezzel szemben a dohánytermékek jövedéki adójából és általános forgalmi adójából származó bevétel mintegy 775 milliárd forint volt tavaly. Ezért a kormány a dohánygyártmányok jövedéki adójának emelését kezdeményezi, hogy ezt az aránytalanságot mérsékelje. A kormány egyszerre dolgozik a dohányzás visszaszorításán, a megelőzés erősítésén és az egészségügyi ellátás javításán. A jövedékiadó-emelésből származó többletbevétel hozzájárul, hogy jobb és biztonságosabb egészségügyi ellátást kapjanak a magyar emberek. Az emelkedő árak visszafoghatják a lakosság dohánytermék-felhasználását, ami közvetetten az állam egészségügyre fordított kiadásainak csökkenéséhez vezethet. A novemberi adómérték-emelés a dohánytermékek teljes körére kiterjed, de termékkategóriánként differenciált mértékben. A cigaretta jövedéki adója 15%-kal, a szivaroké 20 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé 58%-kal emelkedik. Ez a cigaretta esetében mintegy 5, a hevített dohánytermékek esetében nagyjából 10 százalékos emelkedést jelent a végső árban, attól függően, hogy a gyártók mekkora mértékben hárítják át a jövedékiadó-emelést a fogyasztókra. A differenciálás célja a dohánygyártmányok jövedéki adóztatásában fennálló eltérések mérséklése, azaz a jelenleg alacsonyabb adóteherrel forgalmazott termékek jövedéki adójának nagyobb arányú emelése. A kormány törvénymódosító javaslata értelmében a jövedéki adó emelése 2026. november 1-jétől lép hatályba. A jövedéki adómértékek januárban esedékes automatikus valorizációjával ez 90 milliárd Ft adóbevételt eredményez, amely a dohányzással összefüggő és egyéb betegségek kezelési költségeinek fedezetéül szolgál.