2026. 09. 08.Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István ProgramÚj korszakot nyit a kormány a hazai vidék fejlődésében: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program. Olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jön ezzel létre, amiben a helyi közösségek nem csak kedvezményezettjei a fejlesztéseknek, de aktív alakítói is saját térségük jövőjének.
A new era in rural development: the Szent István Program is launched
The government opens a new era in the development of the domestic countryside: the Szent István Rural Development Program is launched. This creates a long-term, participation-based development model in which local communities are not only beneficiaries of the developments, but also active shapers of the future of their own region.
In the preparation of development decisions, local knowledge, community participation, professional soundness and the national development policy aspect appear at the same time.
The program will prepare long-term plans based on the local aspects of the regions. The goal is to realize the development needs, the creation of the regional strategy, the professional preparation of the projects and the use of the resources as a process based on each other. Thus, the developments can be realized not as isolated investments, but based on the features, problems and opportunities of the given area.
The goal of the Szent István Program is to strengthen local partnerships and the independent planning ability of rural areas, and to permanently improve the quality of rural life. Transport and mobility solutions, modernization of roads and public lighting, renewable energy and water conservation investments, healthcare and child care developments, as well as community and tourism investments can receive support in the program.
At the same time, the program does not replace the Hungarian Village Program, LEADER cooperations or other domestic and European Union development programs - but works in coordination with them and complements them. We are creating a new cooperation and development planning system that can become a defining element of Hungarian rural development policy in the long term and contribute to the professional foundation of the Hungarian and European Union rural development system after 2028.
In practice, the new model will be launched in ten rural micro-regions with different characteristics in the first phase of the program. During the selection, in addition to the development and income situation of the settlements, the structure of the settlement, the economic character, the natural geography, as well as the energy and development potential were also taken into account.
Among the ten areas, there are areas with small villages, plains, hills and mountains, as well as areas with a different economic character - including agriculture, industry and tourism. One of the determining bases of the selection is the gross income subject to SZJA per inhabitant in 2024, as well as the 105/2015. (IV. 23.) Reported by the 2024 complex development indicator according to the government decree.
The ten micro-regions include a total of 100 settlements and 97,288 permanent residents. The average per capita income of the affected regions is HUF 308,629, which is 36.7 percent below the national average.
In the selected areas, development boards are established, where local actors and specialists jointly develop the regional development strategy, collect local needs and professionally prepare feasible project proposals. The work of the boards is also assisted by regional coordinators.
The local population can also express their opinion on the project proposals that have already been professionally prepared: permanent residents living in the area who have reached the age of 16 can arrange the feasible developments in order, so the opinion of the local community is reflected in the formation of the final priorities.
The experiences of the first ten micro-regions provide the basis for evaluating and finalizing the methodology. In the second stage, the national expansion of the program will be prepared legally and organizationally, and the National Rural Development Network will be established, which will coordinate the professional support of regional actors, methodological assistance and the sharing of good practices.
The goal is to start the national implementation of the program on August 20, 2027. In the national phase, eligible rural areas have the opportunity to create development boards and join the program. In its full phase, the program may affect approximately 2,174 settlements and 1,850,000 people.
The Szent István Rural Development Program is not a one-time support scheme, but the basis of a new, long-term development model. Decisions affecting the future of the countryside must be made with the active participation of local communities, with professional soundness and national development policy coordination.
Notes
Új korszak a vidékfejlesztésben: indul a Szent István Program Új korszakot nyit a kormány a hazai vidék fejlődésében: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program. Olyan hosszú távú, részvételi alapú fejlesztési modell jön ezzel létre, amiben a helyi közösségek nem csak kedvezményezettjei a fejlesztéseknek, de aktív alakítói is saját térségük jövőjének. A fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenik meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szempont is. A program hosszú távú terveket készít majd elő a térségek helyi szempontjai alapján. A cél, hogy egymásra épülő folyamatként valósuljon meg a fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása. Így a fejlesztések nem elszigetelt beruházásokként, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósulhatnak meg. A Szent István Program célja, hogy megerősítse a helyi partnerségeket és a vidéki térségek önálló tervezési képességét, és tartósan javítsa a vidéki élet minőségét. Támogatást kaphatnak a programban többek között közlekedési és mobilitási megoldások, utak és a közvilágítás korszerűsítése, a megújulóenergia- és vízmegtartási beruházások, az egészségügyi és gyermekellátási fejlesztések, valamint a közösségi és turisztikai célú beruházások. A program ugyanakkor nem váltja ki a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat – hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik. Egy olyan új együttműködési és fejlesztés-tervezési rendszert alakítunk ki ezzel, amely hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is. Az új modell a gyakorlatban tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben indul majd el a program első ütemében. A kiválasztás során a települések fejlettségi és jövedelmi helyzete mellett figyelembe vették a településszerkezetet, a gazdasági karaktert, a természetföldrajzi adottságokat, valamint az energia- és fejlesztési potenciált is. A tíz térség között találhatók aprófalvas, alföldi, domb- és hegyvidéki, valamint eltérő gazdasági karakterű – többek között mezőgazdasági, ipari és turisztikai – térségek. A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, ahol helyi szereplők és szakemberek együtt kialakítják a térségi fejlesztési stratégiát, összegyűjtik a helyi igényeket és szakmailag előkészítik a megvalósítható projektjavaslatokat. A testületek munkáját térségi koordinátorok is segítik. A szakmailag már előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat: a térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában megjelenik a helyi közösség véleménye is. Az első tíz mikrotérség tapasztalatai adnak alapot a módszertan értékeléséhez és véglegesítéséhez. A második szakaszban pedig előkészítik jogilag és szervezetileg a program országos kiterjesztését, és létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat, ami a térségi szereplők szakmai támogatását, a módszertani segítségnyújtást és a jó gyakorlatok megosztását koordinálja majd. A cél, hogy 2027. augusztus 20-ával megkezdődhessen a program országos bevezetése. Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílik fejlesztési testületek létrehozására, és a programhoz való csatlakozásra. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet. A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egy egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A vidék jövőjét érintő döntéseket ugyanis a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett kell meghozni.