2026. 07. 24.1000 milliárd forintos gyanús ügyek miatt tett feljelentést a Gazdasági és Energetikai MinisztériumAz Eximbank által kihelyezett nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott jelentős összegű hitelek miatt tett feljelentést a kormány. A négy ügylet kedvezményezettjei között a volt kormányfő vejéhez és az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteséhez köthető érdekeltségek bukkantak...
The Ministry of Economy and Energy filed a complaint regarding suspicious cases worth HUF 1,000 billion
The government filed a complaint due to the high-risk loans provided by Eximbank with weak collateral. Among the beneficiaries of the four transactions, interests related to the son-in-law of the former prime minister and the frequent winner of public procurements of the previous government emerged.
Misuses of public funds, benefits distributed on political grounds and opaque state decisions cannot remain without consequences in Hungary, which is why the Ministry of Economy and Energy filed a report in four more cases, this time due to the activities of the Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank).
Eximbank is a 100 percent state-owned institution, and its task is primarily to promote the international expansion of Hungarian enterprises. However, during the due diligence that began at the bank, it was revealed that in several cases, he deposited huge sums under suspicious circumstances. The total value of the four financing deals just revealed exceeds HUF 1,000 billion, and their common feature is a significant amount of money placed with weak collateral despite the extremely high risk. In two cases, the bank's board of directors did not decide: in one case, the former Minister of National Economy, Márton Nagy, and in the other case, the previous government ordered the granting of loans.
In June 2025, the bank's board of directors voted HUF 59 billion for the conversion of the former Sofitel hotel and the neighboring former MALÉV Office Building. This investment is related to the interests of István Tiborcz, the son-in-law of the former prime minister. Only two days passed between the 145-page presentation of the loan application to the board of directors and the decision, and in addition, the transaction was classified as high risk according to Eximbank's own classification. According to the documents, they deviated from several internal rules, and substantial questions arose regarding the expected revenues of the project. A private equity fund was identified as the owner of the borrower, whose operating period (April 20, 2037) is shorter than the term of the loan. The borrower's income from the rental of the hotel and the casino operating in it would have served as collateral for the repayment, while the casino's lease had already expired at the time of the loan negotiations. The investigation will hopefully reveal who could have urged the decision and who gave permission to deviate from the rules.
In November 2025, an African project of Duna Aszfalt, part of the interests of László Szíjj, a successful construction contractor during the previous administration, received HUF 126 billion in bond financing. In addition to Eximbank, Magyar Fejlsztési Bank, which is also state-owned, participated in the transaction, in a half-to-half ratio. The mortgage of László Szíjj's hotel in Balatonfüred and Duna Aszfalt's location in Tiszakécs are on the list offered as collateral for the loan. The purpose of the financing was to build an expressway, bridge, and border crossing between the Republic of Zambia and the Democratic Republic of the Congo. Both affected countries belonged to the highest risk category at Eximbank. The Hungarian state guaranteed 80 percent of the financing, or approximately HUF 101 billion. The ownership background of the project is the subject of an international legal dispute. Contrary to Eximbank's internal approval procedure, the bond subscription was not approved by the institution's board of directors, but rather by the Ministry of National Economy, as the exerciser of ownership rights over Eximbank, and approved it through a founding resolution.
It is an interesting coincidence that the 2025 bonus announcement (performance requirements) of Eximbank's CEO and deputy CEOs were also modified at the board meeting that approved the bond subscription. It is to be examined whether the authorization of financing and the state guarantee were appropriate in the face of such country, legal and project risks.
The Egyptian railcar project of Ganz-MaVag and Dunakeszi Járműjavító is the third case in which the Ministry of Economy and Energy filed a complaint. Here, they gave a loan of HUF 576 billion to the Egyptian state railway to buy railway cars manufactured in Hungarian-Russian cooperation. In the meantime, the Russians pulled out of the deal due to wartime sanctions, and later the Hungarian manufacturers also went bankrupt, so the deal was continued in 2022 with a new structure. During the transition, the previous Hungarian-Russian risk sharing ceased, the other conditions (especially the pricing, the risk premium and the insurance system) remained unchanged, so the risk now borne exclusively by the Hungarian side was not compensated. The original delivery deadline according to the contract expires in a week, but more than 200 cars have not yet been delivered. The risk of default is borne by the Hungarian State, with significant losses. At the same time, the loaned company paid a total of about HUF 10 billion in dividends to its owners, and even after the year that brought a loss of HUF 15 billion, two billion were paid out of the profit reserve, while the situation that had developed threatened the operation of MÁV and forced it to rent Austrian vehicles.
The Eximbank also granted a loan to North Macedonia, namely a free use route. A total of HUF 360 billion, in two installments. The annual interest rate of 3.25 percent is much more favorable than what Hungarian people can get a loan for, or what the International Monetary Fund (IMF) would charge for a similar deal. The interest compensation resulting from the difference burdens the Hungarian budget with more than HUF 90 billion. In addition, the Hungarian state undertook to guarantee the entire amount of the loan, while Eximbank also classified the country as a significant risk. North Macedonia is also classified by major credit rating agencies as "not recommended for investment" ("BB-", S&P) or "speculative" ("BB+", Fitch). The Western Balkan country received the loan after the party of former Prime Minister Nikola Gruevski formed a coalition government. The previous government decided on the granting of the loan with a unique decision, and the main terms of the disbursement were approved by Minister of National Economy Márton Nagy as the founder's representative.
The Ministry of Economy and Energy filed a complaint against an unknown perpetrator in all four cases.
Notes
1000 milliárd forintos gyanús ügyek miatt tett feljelentést a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Az Eximbank által kihelyezett nagy kockázatú, gyenge biztosítékok mellett nyújtott jelentős összegű hitelek miatt tett feljelentést a kormány. A négy ügylet kedvezményezettjei között a volt kormányfő vejéhez és az előző kormányzat közbeszerzéseinek gyakori nyerteséhez köthető érdekeltségek bukkantak fel. Magyarországon nem maradhatnak következmények nélkül a közpénzzel való visszaélések, a politikai alapon kiosztott előnyök és az átláthatatlan állami döntések, ezért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium újabb négy ügyben tett feljelentést, ezúttal a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) tevékenysége miatt. Az Eximbank egy 100 százalékban állami tulajdonú intézmény, a feladata pedig elsősorban az, hogy elősegítse a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedését. Csakhogy a banknál kezdett átvilágítás során kiderült, hogy több esetben gyanús körülmények között helyezett ki hatalmas összegeket. A most feltárt négy finanszírozási ügylet összértéke meghaladja az 1000 milliárd forintot, és közös jellemzőjük a rendkívül nagy kockázat ellenére gyenge biztosítékok mellett kihelyezett jelentős összeg. Két ügyben nem a bank igazgatósága döntött: az egyikben Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter, a másikban az előző kormány rendelte el a hitelnyújtást. 2025 júniusában 59 milliárd forintot szavazott meg a bank igazgatósága az egykori Sofitel szálloda és a szomszédos, volt MALÉV Irodaház átalakítására. Ez a beruházás a volt kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódik. A hitelkérelemről készített 145 oldalas igazgatósági előterjesztés és a döntés között mindössze két nap telt el, ráadásul az ügylet az Eximbank saját besorolása szerint is magas kockázatú minősítést kapott. A dokumentumok szerint több belső szabálytól eltértek, a projekt várható bevételeivel kapcsolatban pedig érdemi kérdések merültek fel. A hitelfelvevő tulajdonosaként egy magántőkealap lett megjelölve, amelynek működési ideje (2037. április 20.) rövidebb, mint a hitel futamideje. A hitelfelvevő a törlesztés fedezetéül a szálloda és a benne működő kaszinó bérbeadásából származó bevételei szolgáltak volna, miközben a kaszinó bérleti szerződése már a hiteltárgyalások idején lejárt. A nyomozás során remélhetőleg kiderül, hogy ki sürgethette a döntést, és ki adott engedélyt a szabályoktól való eltérésre. 2025 novemberében 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott az előző kormányzat idején sikeres építési vállalkozó, Szíjj László érdekeltségi körébe tartozó Duna Aszfalt egy afrikai projektje. Az ügyletben az Eximbank mellett a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank is részt vett, fele-fele arányban. A hitel biztosítékaként felajánlott listán szerepel Szíjj László balatonfüredi szállodájának és a Duna Aszfalt tiszakécskei telephelyének ingatlan-jelzáloga. A finanszírozás célja az volt, hogy a Zambiai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság között gyorsforgalmi autóút, híd, határátkelő épüljön. Mindkét érintett ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott az Eximbanknál. A finanszírozás 80 százalékára, vagyis nagyjából 101 milliárd forintra a magyar állam vállalt kezességet. A projekt tulajdonosi háttere nemzetközi jogvita tárgya. A kötvényjegyzést az Eximbank belső jóváhagyási rendjével ellentétben nem az intézmény igazgatósága hagyta jóvá, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium mint az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlója vonta a döntést magához, és alapítói határozattal engedélyezte. Érdekes egybeesés, hogy a kötvényjegyzést jóváhagyó igazgatósági ülésen módosították az Eximbank vezérigazgatójának, illetve vezérigazgató-helyetteseinek 2025. évi prémiumkiírását (teljesítménykövetelményeit) is. Vizsgálandó, hogy ilyen ország-, jogi és projektkockázatok mellett megfelelő volt-e a finanszírozás engedélyezése és az állami kezességvállalás. A Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-projektje a harmadik ügy, amelyben feljelentést tett a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. Itt 576 milliárd forintos hitelt adtak az egyiptomi állami vasútnak, hogy abból magyar-orosz együttműködésben készülő vasúti kocsikat vásároljanak. Időközben a háborús szankciók miatt az oroszok kiszálltak az ügyletből, később pedig a magyar gyártók is csődbe mentek, ezért az ügyletet 2022-ben új konstrukcióban folytatták. Az átmenet közben a korábbi magyar–orosz kockázatmegosztás megszűnt, az egyéb feltételek (különösen az árazás, a kockázati felár és a biztosítéki rendszer) változatlanok maradtak, így az immár kizárólag magyar oldalt terhelő kockázatot nem ellentételezték. A szerződés szerinti eredeti teljesítési határidő egy hét múlva lejár, de több mint 200 kocsit még nem szállítottak le. A nemteljesítés kockázatát a Magyar Állam viseli, jelentős veszteségekkel. Ugyanakkor a hitelezett társaság összesen mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak, és még a 15 milliárdos veszteséget hozó év után is kétmilliárdot fizettek ki az eredménytartalékból, miközben a kialakult helyzet már a MÁV működését is veszélyeztette, és osztrák járművek bérlésére kényszerítette. Az Eximbank Észak-Macedóniának is adott hitelt, mégpedig szabad felhasználásút. Összesen 360 milliárd forint értékben, két részletben. Az évi 3,25 százalékos kamat jóval kedvezőbb annál, mint amennyiért a magyar emberek juthatnak hitelhez, vagy amekkora kamatot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítana fel egy hasonló ügyletben. A különbség miatt keletkező kamatkiegyenlítés több mint 90 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést. Ráadásul a hitel teljes összegére a magyar állam vállalta a kezességet, miközben az országot az Eximbank is jelentős kockázatúnak minősítette. Észak-Macedóniát a nagy hitelminősítők is a „befektetésre nem ajánlott” („BB-”, S&P), illetve „spekulatív” („BB+”, Fitch) kategóriába sorolják. A hitelt azután kapta a nyugat-balkáni ország, hogy koalíciós kormányt alakított Nikola Gruevszki volt kormányfő pártja. A hitelnyújtásról az előző kormány egyedi döntéssel határozott, a folyósítás legfőbb feltételeit pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mint az alapító képviselője hagyta jóvá. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.