Speech
Péter Magyar  ·  2026-07-21 00:00

Ügynökakták2026. 07. 21.Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatotA lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével benyújtotta a kormány a Parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot.

The government submitted the bill on the disclosure of agent files

Taking into account the results of the concluded social consultation, the government submitted to the Parliament a bill enabling the investigation of the secret service activities of the previous regime.

Since the regime change, those in power have tried several times to reveal the state security activities of the communist dictatorship, but none of the attempts proved to be complete or successful. The names and activities of the agents monitoring the innocent are still shrouded in obscurity, which has damaged trust in the state's institutions and politicians, and the enforcement of the rule of law.

The government claims that the knowledge of the past and the transparency of public institutions are fundamental conditions for a democratic state of law. Part of democratic reconstruction is confronting our common past, uncovering historical truths, and making them known to the public. In order to restore social trust, to provide moral satisfaction to the victims of the communist system, and to gain a deeper understanding of history, the government has prepared a law that exposes the agent files to the public in the most comprehensive way possible.

According to the proposal, the basic task of the Historical Archives of the State Security Services will be to make the stored, hitherto secret documents as simple and as widely accessible as possible. For this purpose, an online interface will be created, which will make the availability of documents easier and more general. The preparation of the excavation has already been approved by the Parliament by accepting a previous proposal, now the draft regulating the conduct of the entire process will be submitted to the representatives. On the 70th anniversary of the 1956 revolution and freedom struggle, the cabinet does not initiate the amendment of previous legislation, but the creation of a new law.

Before publication, the documents are checked to see if their publication violates the basic rights of the persons included in them, the sanctity of their private lives, and their human dignity. The most sensitive information - e.g. data on the health status, pathological passion, and sexual orientation of the people mentioned in the documents - will only be disclosed under strict conditions.

Files become public in several steps. The contents of the so-called six cartons and the infamous magnetic tapes will be available first, shortly before the 70th anniversary of the 1956 revolution. The six cartons contain data related to the recruitment of network personnel. In January 1990, the G-, H- and K-databases were copied onto the data carrier referred to as magnetic tapes. The "G" database is the so-called operational register, the "H" database is the so-called network registry, the "K" database contained the records of the Central Espionage Database. These records were copied onto the tapes in bulk without organization.

After that, the remaining files from the so-called B-files are continuously published until the end of the year. These include the names, recruitment files and evaluations of the individuals who have been in contact with the networks, and they also reveal from whom the information was collected by the individuals recruited.

The aim of the draft law is to learn about the past, to promote historical justice and research. Getting to know the list of people who cooperated with or came into contact with state security before the regime change will contribute to the understanding and processing of the past and the present. The purpose of the bill is to create a balance between the public interest in learning about the past, the freedom of research, the right to self-determination of information, and the protection of existing national security interests. By uncovering the agent files, the government is fulfilling its more than thirty-year promise of regime change.

Notes

Benyújtotta a kormány az ügynökakták feltárásáról szóló törvényjavaslatot A lezárult társadalmi egyeztetés eredményeinek figyelembevételével benyújtotta a kormány a Parlamentnek az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását lehetővé tévő törvényjavaslatot. A kommunista diktatúra állambiztonsági tevékenységének feltárásával már többször kísérleteztek a rendszerváltás óta hatalmon lévők, de egyik próbálkozás sem bizonyult teljesnek vagy sikeresnek. Az ártatlanokat megfigyelő ügynökök nevét és tevékenységét továbbra is homály fedi, ami rontotta az állam intézményeibe és politikusaiba vetett bizalmat, a jogállam érvényesülését. A kormány vallja, hogy a múlt megismerhetősége és a közintézmények átláthatósága a demokratikus jogállam alapvető feltétele. A demokratikus újjáépítés része a közös múltunkkal való szembenézés, a történelmi igazságok feltárása, valamint ezek nyilvánosság általi megismerhetősége. A társadalmi bizalom helyreállítása, a kommunista rendszer áldozatainak erkölcsi elégtétele, valamint a történelem mélyebb megismerése érdekében a kormány olyan törvényt készített elő, amely a lehető legátfogóbb módon tárja a nyilvánosság elé az ügynökaktákat. A javaslat értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak. Erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét. A feltárás előkészítését márjóváhagyta a Parlamentegy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó tervezet kerül a képviselők elé. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján nem a korábbi jogszabályok módosítását, hanem új törvény megalkotását kezdeményezi a kabinet. Az iratokat a közzététel előtt átvizsgálják, hogy nyilvánosságuk sérti-e a bennük szereplő személyek alapjogait, magánéletük szentségét, emberi méltóságukat. A legérzékenyebb információk – pl. az iratokban említett emberek egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális irányultságára vonatkozó adatok – csak szigorú feltételek mellett lesznek megismerhetők. Az akták több lépésben válnak nyilvánossá. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz elérhető, az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt nem sokkal. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagokként említett adathordozóra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A „G” adattár az ún. operatív nyilvántartást, a „H” adattár az ún. hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazta. Ezeket a nyilvántartásokat rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra. Ezután az év végéig folyamatosan teszik közzé az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat. Ezek a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket tartalmazzák, és az is kiderül belőlük, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. A törvénytervezet célja a múlt megismerése, a történelmi igazságtétel és a kutatás elősegítése. A rendszerváltás előtt az állambiztonsággal együttműködő vagy az azzal kapcsolatba került személyek listájának megismerése hozzá fog járulni a múlt és a jelen megértéséhez, feldolgozásához. A törvényjavaslat célja, hogy egyensúlyt teremtsen a múlt megismeréséhez fűződő közérdek, a kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, és a jelenleg is fennálló nemzetbiztonsági érdekek védelme között. Az ügynökakták feltárásával a rendszerváltás több mint harminc éves ígéretét teljesíti a kormány.