2026. 07. 13.Megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását az OrszággyűlésA társadalmi párbeszédet követően a Parlament elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, 12 évre korlátozza az országgyűlési képviselői ciklusokat, és létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.
The Parliament voted on the 17th amendment to the Basic Law
Following the social dialogue, the Parliament adopted the 17th amendment to the Basic Law, which, among other things, terminates the mandate of Tamás Sulyok as President of the Republic, limits the terms of parliamentary representatives to 12 years, and establishes the National Asset Recovery and Asset Protection Office.
The government initiated a social dialogue on the planned amendments to the Basic Law before submitting the bill. The experiences of tens of thousands of opinions, ideas and proposals were also incorporated into the draft, so for example stricter rules were created for the heads of constitutional institutions: the mandate of the members of the Constitutional Court will be nine years instead of twelve years, without re-election. The National Court Office and the President of the Court are appointed for six years instead of nine, also without re-election.
The amendment to the Basic Law establishes the National Asset Recovery and Asset Protection Office, which is empowered to act as a public prosecutor. Its task is to find and facilitate the recovery of unlawfully used public property.
After the adopted changes, a Member of Parliament can hold a mandate for a maximum of three terms, i.e. 12 years. However, this does not affect the representatives elected in the current cycle. The amendment restores the independence of the Constitutional Court and returns all the powers that were taken away from it by the previous government.
The amendments narrow the scope of pivotal laws, eliminate the Budget Council's veto, and remove the constitutional privileges of independent regulatory bodies. Counties are renamed counties.
The amendment to the Basic Law also provides for the termination of the mandate of the President of the Republic. The adopted amendments must be signed by the head of state within five days at the latest, who may be subject to impeachment proceedings if he does not do so. In this case, the President of the National Assembly signs the legislation. The new president of the republic is expected to be elected by the Parliament in the summer.
With the amendment of the Basic Law, the public law dismantling of the previous government began: the Hungarian state gets its institutions back, limits the consolidation of power, strengthens the independence of the courts and the Constitutional Court, and creates the constitutional basis for the recovery of stolen public property. Among the government's reasons was the need to restore the system of checks and balances, to make the judiciary independent again up to the highest decision-making level. Due to the urgency of time, in order to restore constitutionality, they first focused on the rules that are essential for the functioning of democracy under the rule of law, so these amendments do not represent a full-scale constitutional reform. All fundamental questions will have to be answered in the new Constitution. Therefore, starting this fall, the government will start drafting a new Constitution, in the creation of which all Hungarians can participate for the first time during a broad consultation.
Notes
Megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását az Országgyűlés A társadalmi párbeszédet követően a Parlament elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, 12 évre korlátozza az országgyűlési képviselői ciklusokat, és létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. Az Alaptörvény tervezett módosításairól a törvényjavaslat benyújtása előtt társadalmi párbeszédet kezdeményezett a kormány. A több tízezer vélemény, ötlet és javaslat tapasztalatait is beépítették a tervezetbe, így például szigorúbb szabályok születtek az alkotmányos intézmények vezetőire nézve: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása tizenkét év helyett kilenc év lesz, újraválasztás nélkül. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke kilenc év helyett hat évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül. Az Alaptörvény módosítása létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelyet közvádlói jogkörrel ruház fel. Feladataként a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatását és visszaszerzésének elősegítését jelöli ki. Az elfogadott változások után egy országgyűlési képviselő legfeljebb három ciklusban, azaz 12 évig viselhet mandátumot. Ez azonban nem érinti a jelenlegi ciklusban megválasztott képviselőket. A módosítás helyreállítja az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadja mindazokat a jogköreit, amelyeket az előző kormányzat elvett tőle. A módosítások szűkítik a sarkalatos törvények körét, megszüntetik a Költségvetési Tanács vétóját, és kivezetik az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. Visszanevezik a vármegyéket megyékké. Az Alaptörvény módosítása rendelkezik a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is. Az elfogadott módosításokat legkésőbb öt napon belül alá kell írnia az államfőnek, aki ellen jogfosztási eljárás indítható, ha ezt nem teszi meg. Ebben az esetben az Országgyűlés elnöke írja alá a jogszabályt. Az új köztársasági elnököt várhatóan még nyáron megválasztja az Országgyűlés. Az Alaptörvény módosításával megkezdődött az előző kormány közjogi lebontása: a magyar állam visszakapja intézményeit, korlátot állít a hatalom bebetonozása elé, megerősíti a bíróságok és az Alkotmánybíróság függetlenségét, megteremti az ellopott közvagyon visszaszerzésének alkotmányos alapját. A kormány indokai között szerepelt, hogy helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, újra függetlenné kell tenni az igazságszolgáltatást a legfelső döntéshozói szintig. Az idő sürgetése miatt az alkotmányosság helyreállítása érdekében először azokra a szabályokra koncentráltak, amelyek a jogállami demokrácia működéséhez elengedhetetlenek, így ezek a módosítások nem jelentenek teljes körű alkotmányos reformot. Minden alapvető kérdést majd az új Alkotmányban kell megválaszolni. Ezért ősztől a kormány egy új Alkotmány kidolgozásába kezd, melynek megalkotásában egy széles körű egyeztetés során először vehet részt minden magyar.